A csönd szépét, az Ég selymét, a Nap zamatát, minden csodát kívánok Neked én, hogy soha ne fogyjon el lelkedből a remény, hogy ma ismét újrakezdj beszélni, járni, a madarak énekével szállni, könnyektől elárvult arcodon a mosoly bölcsőjével együtt hintázni, s gyökeredbe, a költészetbe kapaszkodva, a biztonság talajában a Rád hulló leplek alatt is, mégis tarka lepkéket találni. | ||
| M. Fehérvári Judit | ||
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése